K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik – 2020. február
2020. március 4. - Értékeink-örökségünk
« vissza
bradatibortemplomiuvegablakadunaujvarosban.jpg,

Múzeumi hírmozaik – 2020. február
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Szakrális terek címmel nyílt tárlat Budapesten

Szakrális terek címmel rendezett kamarakiállítást február elején a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége az intézmény Andrássy úti székházában, Budapesten. A tárlaton láthatók többek között Rainer Péter építész-belsőépítész különleges tervrajzai, makettjei, templomépítészeti elgondolásait tartalmazó vázlatai, melyek közül kiemelkedik rendkívüli látványt nyújtó Gömbtemplom c. tervrajza. Ezen egy igazi gömböt láthatunk, amelynek nagyobb része a föld alá tagozódik, többemelet mélységben. Ugyancsak a kiállítás fő helyén tekinthetők meg Bráda Tibor festő- és üvegművésznek a dunaújvárosi Krisztus Király-templomba készült, 2019-ben átadott hatalmas méretű üvegablakairól készült fotók. Egy másik tablón Mújdricza Ferencnek a 2013-ból való hévízi Nyolc boldogság hálaadó kápolnájához készült terve elevenedik meg fényképeken, fantáziadús, organikus építészeti megoldásaival; virágmotívumú kupolájával. A kiállításon templomi festmények is láthatók, így például Nemcsics Antal festőművésznek, a Budapesti Műszaki Egyetem 2019-ben elhunyt egykori tanárának freskótervei, rajzvázlatai, Mester Éva restaurátorművész, színdinamikai szakértői dokumentációi, a középkori templomi freskók színalkalmazásáról az erdélyi Szent László király-ábrázolásokban, továbbá homoródi unitárius templomokban.
Imakönyvek a 19. és 20. században Magyarországon

A közelmúltban jelent meg Frauhammer Krisztina néprajzkutató Imák és olvasatok – Imakönyvek a 19. és 20. században Magyarországon c. tanulmánykötete, amelyben egy eddig teljesen feltáratlan forráscsoport, az imakönyvek tíz éve tartó vizsgálatának tanulságait tárja az olvasók elé. Összegyűjtött tanulmányaival az imakönyveknek a társadalom-, mentalitás- és lelkiségtörténeti forrásértékeire kíván rámutatni. Történeti áttekintéséből kiderül: a 19. században egyértelművé vált, hogy a katolikus egyház nem tudta megőrizni több évszázados kiváltságait és a társadalomban betöltött meghatározó szerepét. A megváltozott helyzetben alapvetően fontos volt, hogy a liberalizmus elvei szerint alakuló magyar valóságban az egyház elmélyítse, bensőségesebbé formálja hívei lelki életét és megvédje őket az új és gyorsan terjedő, hitellenes eszmék, a vallást, az egyházat támadó irányzatok káros hatásaival szemben. Új és lendületes pasztorációs stratégiára volt szükség, aminek fő eszközévé vált a könyv és a sajtó. Az 1850-es évektől kezdve nagy példányszámú, sok és korábban ismeretlen imakönyv jelent meg.
A kötetben olvashatunk a 20. század első évtizedeiben tapasztalható egyházi megújulásról, amely a lelkiségi könyvek kiadásában is megmutatkozott, továbbá a különböző lelkiségi mozgalmakról (Regnum Marianum, Jézus Szíve Szövetség, Szívgárda, Mária Kongregáció), amelyek kiemelten támaszkodtak a sajtóra és a nyomtatott termékekre, így számtalan imakönyv megjelenését is támogatták. Ezeknek a hívek körében igen közkedvelt imakönyveknek szerzői szinte valamennyien írók, költők voltak (Szunyogh Xavér, Schütz Antal, Sík Sándor, Bangha Béla, Tárkányi Béla, Prohászka Ottokár…). A kötet záró tanulmányában a szerző az Oltáriszentség imádatát segítő, főleg a 19. században és a 20. század első felében megjelentetett imakönyveket, imalapokat és elmélkedésgyűjteményeket tekinti át.

Üvegbe foglalt magyar szentségek

2019. augusztus 20-a óta látható Veszprémben, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény Tejfalussy kanonoki házában az Üvegbe foglalt magyar szentségek című kamaratárlat, mely Szócska Györgyi ötvös-, iparművész, formatervező és Bodnár Boglárka üvegfestőművész értékes alkotásait mutatja be.
A tárlat az 1951-től 1968-ig az Amerikai Egyesült Államokba menekített és ott őrzött, majd 1978. január 6-án Magyarországra visszaérkezett Szent Koronát, és a koronázási jelvényeket mutatja be eddig nem látott új nézőpontból, új művészi technikával, térhatású ábrázolással és sajátos színvilágú üvegfestészeti megfogalmazásban. Szócska Györgyi és Bodnár Boglárka a Szent Korona, a koronázási palást, a jogar és az országalma szentségeit álmodták üvegbe és ötvöstárgyakba Szent István király és a Patrona Hungariae alakjával. Az alkotók a magyar és az európai kulturális örökség számos kincsét, így az ősi magyar motívumkincset, valamint a kereszténységhez kapcsolódó jelképrendszert jelenítik meg műveiken. A kiállítás középpontjában áll a koronázási palást, amelyet a hagyomány szerint Gizella királyné a veszprémi vár alatti völgyben, a bazilita apácakolostorban készített el a nővérekkel közösen 1031-ben. A magyar koronázási palást a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

Megkezdődött az esztergomi bazilika homlokzatának felújítása

Az esztergomi bazilika bejárati oszlopcsarnokának, nyolc méter magasságú ajtóinak és az épület tengelyében álló szobrának felújításával kezdődött meg február 13-án az épületegyüttes renoválásának következő üteme, amelyet július 15-ig terveznek befejezni. A munkálatok során megújul a homlokzat teljes burkolata és kövezete, megtisztítják a szobrokat, a falakat díszítő címereket. A bazilika így a kövek struktúráját kiemelő világítással, megújult külsővel várja a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, jelentették a rekonstrukció illetékes képviselői. A tervek szerint még az idén elkezdik a kupola teljes külső-belső felújítását is: a burkolat cseréjét, a hő- és vízszigetelést, valamint a belső, stukkóval díszített felületek restaurálását. Ez a munka legalább két évig tart majd. Tervezik továbbá a tetők, a több tíz méter magasságban lévő „belső udvarok” és a homlokzat egy részének felújítását is. A bazilika teljes felújítása 2023-ra valósul meg, mintegy 13 milliárd forintos beruházás révén. Az épület a munkák alatt is látogatható marad, egyedül a kupola felújításához szükséges belső állvány felállítása korlátozza majd körülbelül két és fél hónapig a tér használatát.

Ősi kánaáni templomot találtak Izraelben

Mintegy 3200 éve, a Kr. e. 12. században épített ősi kánaáni templom romjait találták meg nemrég Izrael déli részén Lákis város régészeti feltárása közben, amely a település egyiptomi uralom alatti korszakának végén működhetett. A késő bronzkorban épült templom bejáratát két oszlop és két torony jelölte, melyek egy hatalmas téglalap alakú csarnokba nyíltak. A feltárásokat vezető régészek szerint a Salamon királynak tulajdonított első jeruzsálemi zsidó szentélynek a Biblia leírása alapján ugyanilyen kánaáni szerkezete volt, ugyanígy oszlopok és tornyok vezettek a központi teremhez. Az épület oldalainál kis tárolóhelyiségeket is találtak, benne megszenesedett dobozokkal, melyekben feltehetőleg gabonaféléket és ruhákat is tároltak a templom papjai. Az épület romjai mellett bronz üstöket, tőröket és fejszék madár- és szkarabeuszábrázolásokkal díszített fejét találták meg, valamint két kis Baál-istenszoborra is rábukkantak.

Összeállította: Toldi Éva
Források: Magyar Kurír, mult-kor.hu, MTI
« vissza